A Föld környezete

Neogeo küldte be 2020. 05. 29., p - 08:34 időpontban

Szerző: Joó György Antal

Ki ne tűnődött volna már el azon, hogy az élet hogyan is alakult ki a Földön? Ki ne tűnődött volna el, hogy nekünk, embereknek és az élővilágnak milyen sok feltételnek kellett együttesen megfelelni ahhoz, hogy az élet létrejöjjön és fennmaradjon? A Föld hőháztartásának, a folyékony víz meglétének, a levegő összetételének, a nyomásviszonyoknak, ásványok, vegyületek végtelen sorának és így tovább. Ezek segítik, fenntartják életünket.

 

 

Szupernagy tömegű fekete lyuk bombázza szét a csillagközi anyagot az ALMA felvételén

Neogeo küldte be 2020. 05. 17., v - 23:10 időpontban

Forrás: Csillagászat.hu. Haris András           

Kaiki Taro Inoue (Kindai Egyetem, Japán) és kutatócsoportja sikeresen megalkotta az első részleteire bontott képet egy 11 milliárd fényévre lévő galaxis kavargó gázfelhőiről az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) műszeregyüttessel.

Kell e félnünk az ütközésektől?

Neogeo küldte be 2020. 05. 08., p - 21:21 időpontban

Szerző: Joó György Antal

Erre a kérdésre egyértelmű a válasz: nem kell félni nagyméretű bolygó becsapódásától. Az aszteroidaövben az első fejezetben felvázolt ütközés hatása hosszantartó volt, 500 millió évig tartott. A keletkezett nagyobb darabok vagy becsapódtak valamelyik bolygóba, vagy kötött pályára álltak a nagyobb bolygók körül. A nagyobb égitesteknek – amelyek globális méretű katasztrófát okozhatnának – pályaadatai ismertek, egyik sem közelít veszélyesen a Földünkhöz.

 

 

Meglepetés a Voyager-2 régi adataiban: az Uránusz még érdekesebb bolygó, mint eddig gondoltuk

Neogeo küldte be 2020. 04. 29., sze - 22:37 időpontban

Forrás: Csillagászat.hu Ujhelyi Borbála

Nyolc és fél évvel azután, hogy útnak indult a Naprendszerben, a NASA Voyager-2 űrszondája készen állt egy újabb találkozásra. 1986. január 24-én közelítette meg a rejtélyes hetedik bolygót, a fagyos Uránuszt.

 

A Voyager-2 1986. január 24-én készítette ezt a felvételt az Uránuszról. A bolygó halványkék színét a légkörben lévő metán okozza, amely elnyeli a fény vörös hullámhosszait. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Kozmikus vulkanizmus

Neogeo küldte be 2020. 03. 26., cs - 18:34 időpontban

Szerző: Joó György Antal

 A vulkánizmusnak e kozmikus formáját később a maradék belső hő, valamint a radioaktív folyamatok okozta felmelegedés által táplált vulkánizmus váltotta fel. Ez a folyamat tömegében ugyan kisebb, de az égitestek jelentős részén igen hosszantartó volt. A legnagyobb méretű kőzetbolygókon: a Földön a Marson és a Vénuszon még napjainkban is működnek. 

A kozmikus vulkanizmus nyomai a Marson. A hamisszines képen a kék árnyalata mélyebb és fiatalabb krátermentes övezetet mutat. 

 

 

Gyorsan olvad a grönlandi jég

Neogeo küldte be 2020. 03. 12., cs - 18:57 időpontban

Forrás SG.hu.    Szerző: Gyurkity Péter

A friss anyag szerint az eddigi legrosszabb előrejelzések válnak valóra.

A napokban jelent meg a Nature magazin oldalán egy újabb részletes tanulmány, amelyben mintegy 50 intézet csaknem 100 kutatója közli az eddigi adatok feldolgozásának eredményét, valamint az ebből levont főbb következtetéseket. A mérések alapján még gyorsabban olvad a grönlandi jégtakaró, ahogy azt eddig gondoltuk, ezzel pedig valóban a legrosszabb alternatíva valósul meg.

Mégis vizes a Jupiter – a Juno űrszonda új eredményei

Neogeo küldte be 2020. 03. 05., cs - 19:28 időpontban

Forrás: Csilagászat.hu Pál Bernadett           

Megérkeztek a NASA Juno missziójának első eredményei a Jupiter légköri vízmennyiségéről. A Juno méréseire támaszkodó becslés szerint, az egyenlítő környékén levő molekulák körülbelül 0,25%-át teszi ki a víz – ez a Napon mérhető érték majdnem háromszorosa.

A Rosetta feltárta az üstökös porsugarainak titkait

Neogeo küldte be 2020. 02. 28., p - 13:14 időpontban

Forrás: Csillagászat.hu Csillagászati hírportál

Az Európai Űrügynökség Rosetta-űrszondája felvételei a 67P/Churyumov Gerasimenko-üstökös gáz- és porkibocsátásával összefüggő gáz- és porsugarak (jetek) kialakulásával és azok megfigyelhető alakjával kapcsolatban megmutatták, hogy egy nagyon szabálytalan alakú és felszíni domborzatú üstökösmag jetjeinek látványa a domborzati és a megfigyelés geometriai viszonyaitól erősen függhet, és nem csak az eddig ismert felszíni diszkrét forrásokból indulhatnak ki a jeteknek látott alakzatok.