A kisbolygók 

Neogeo küldte be 2019. 03. 28., cs - 10:04 időpontban

Szerző: Joó György Antal

A kisbolygók felfedezésére tudatos kutatómunka eredményeképpen került sor 1801-ben. Az első felfedező Giueppe Piazzi olasz csillagász volt, aki a megtalált bolygónak a Ceres nevet adta. A Ceres teljes egészében bolygópályán halad a Jupiter és a Mars között. A kutatómunka alapja a Titius–Bode-szabály volt, amely szerint a Naptól 2,8 csillagászati egység (CsE – egy csillagászati egység: a Nap és a Föld közötti távolság) távolságban egy ismeretlen bolygónak kell lennie. 

 

 

Kéregrepedésekről

Neogeo küldte be 2019. 02. 03., v - 23:49 időpontban

Szerző: Joó György Antal

A kőzetlemezek, nem rugalmasak, nem tudják követni e tágulást, ezért szétrepednek. A repedések keletkezését földrengés követi. A repedés helyén feláramlik az olvadt kőzet. Az óceánok aljzatán megszilárdul. Ennek a jelenségnek számos nyomát fedezhetjük fel a Föld története során. Ilyen repedés hozta létre az Appalachehegységet és az Andok északi területeit is.

 

 

Az információ sebessége egy centrifugáló hálózatban

Neogeo küldte be 2019. 01. 29., k - 21:42 időpontban

Forrás: hu.scienceres.com

A fizikusok eléggé ügyesek a kvantumrendszerek szabályozására és bizonyos összekapcsolt állapotok kialakítására. Most JQI kutatók, Alexey Gorshkov és a kísérletező Christopher Monroe által vezetett kutatók ezeket a készségeket dolgozzák fel a korrelált kvantumrendszerek dinamikájának feltárására.

 

Gammakitörések mutatják a Világegyetem legnagyobb szerkezetét

Neogeo küldte be 2019. 01. 28., h - 13:08 időpontban

Forrás: Csillagászat.hu Horváth István 2014.

A mai standard kozmológiai elméletek szerint az anyag eloszlása bizonyos mérettartomány felett már egyenletes, ám a valóságban mindig nagyobb és nagyobb struktúrákat sikerül azonosítani. Magyar kutatóknak a gammakitörések eloszlásában is sikerült azonosítaniuk egy ilyen óriást.

Mélytengeri árkokról

Neogeo küldte be 2018. 12. 14., p - 20:55 időpontban

Szerző. Joó György Antal

A mélytengeri árkok szorosan kapcsolódnak az ütközések helyéhez, szinte követik az ütközés központját, minden esetben köríves formát mutatnak. A térfogatnövelő erők minden irányban széthúzó jellegűek. Húzóerők hatására szétválnak, helyükre olvadt magma áramlik fel. Ez a folyamat a felszínen földrengés és vulkánizmus formájában jelentkezik. A mélytengeri árkok kialakulása az ütközések kísérőjelenségeinek egyike.

 

 

Hat égitestről ered az aszteroidák nagy része

Neogeo küldte be 2018. 08. 29., sze - 12:09 időpontban

Forrás: SG.hu Gyurkity Péter

A kutatók szerint sikerült beazonosítani a nagyobb csoportokat. Az úgynevezett aszteroidaöv összetételét és ennek tagjait jó ideje vizsgálják a csillagászok, akik többnyire egymástól eltérő becsléseket tesznek közzé ezek eredetéről és származási helyéről. Most egy új tanulmányban részletezik a valószínű eredetet, 6 nagyobb objektumot jelölve meg a legvalószínűbb „tettesként”.

a Földközi-tenger felé csúszik az Etna

Neogeo küldte be 2018. 03. 30., p - 10:53 időpontban

Forrás: Origó Tudomány.

Európa legaktívabb vulkánja, az Etna a Földközi-tenger felé csúszik - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. Az olaszországi Szicília szigetén fekvő vulkán évente 14 millimétert csúszik a Földközi-tenger irányába.

Jobb félni mint megijedni

Alaposan figyelni kell a vulkánt, mivel ez a mozgás növekvő veszélyeket idézhet elő a jövőben a térségben - írta a brit kutatók vezette csoport a Bulletin of Volcanology című szakfolyóiratban.