Szerző: Joó György Antal
Európa a korok és tájak szerint a Közép-Ázsiai felosztáshoz hasonlóan szintén négy nagy tájegységre osztható. A legidősebbek az ősterületek vagy őspajzsok néven ismert területek, ezek üledékek alatti alapkőzetei a prekambriumkorban, több milliárd éve keletkeztek. Skandinávia, Anglia északi része és a Spitzbergák az óidőben, azaz a kaledóniai hegységképződés szakaszában keletkeztek.
Az Ardennek, a Vogézek, Szilézia, Cseh-érchegység a középidőben a variszkuszi ciklusban, míg a Kárpátok, az Alpok, a Pireneusok, és az Atlasz-hegység a hegységképződési korszakok szerint az alpi ciklusban jöttek létre. A műholdfelvételen jól kivehető az Alpok kígyózó formája. A fényképeken viszont azt láthatjuk, hogy a kristályos gránit, amelyre az éles, hegyes forma a jellemző, jelenlegi helyére kerülésekor szilárd állapotban volt, hiszen nagyobb tömege ellenére felül helyezkedik el, korábban a földköpeny anyagát alkotta. Azt is láthatjuk, hogy miképpen folyt szét az olvadt állapotban lévő, korábban az asztenoszféra övben tartózkodó mélységi kőzet, mely környezete sok átalakult ásványt tartalmaz. Ezt mutatják a lankásan gömbölyödő formák, amelyből a Matterhorn és a többi hegycsúcs is kiemelkedik. Ezt mutatja a kőzetelemzések alapján feltáruló geológiai kép is.
Az Alpokat sokan és nagyon alaposan vizsgálták, ezért rendkívül részletes geológiai térképek készültek. A jobb oldali térképeken a Francia Geológiai Intézet felmérései alapján összeállított térképeket láthatunk az Alpokról. Lila színnel jelöltük a legmagasabb vonulatokat gránittömbjeit, amelyeket mindkét oldalon mélységi kőzetek sora veszi körül. Az Alpok geológiája nagyon összetett, számtalan réteg keveredik benne. Sok esetben rétegsorrend fordított: az idősebb rétegek vannak felül, a fiatalabbak meg alul. Már a XVIII. század végén Hans Konrad Escher és fia Arnold, akik felfedezték ezeket a fordított rétegeket, sokáig nem közölték felfedezésüket, mert az akkori uralkodó szemlélet szerint mindig a fiatalabb kőzetrétegnek kell felül lennie, és attól féltek, hogy tudóstársai kigúnyolják őket. Később, a kutatások során bizonyossá vált, hogy ez a jelenség nagyon sok helyen elfordul. A másik érdekesség, hogy az Alpokban bőségesen előfordul andezit is. Az andezit az Andokban kialakult kőzet, és éppen ezért csak az Andok élővilágára jellemző fosszíliákat tartalmaz. Hogyan került andezit az Alpokba? Erre a kérdésre is magyarázatot ad ez az eseménysorozat.