Szerző: Joó György Antal
Az oxigén a légkör fontos részét képezi, nélkülözhetetlen a szárazföldi élet fenntartásához. A rakétaindítások kicsi részét képezik az összes földi káros anyag kibocsájtásnak, de a felső légkörben jelentős átalakítást végeznek.
Az oxigén és háromatomos formája az ózon (O3). A Földet körülvevő ózonréteg és oxigén rétegek védőernyőként visszatartják a Napból érkező sugárzások nagy részét, így fontos szerepe van a földi élet megóvásában. A Föld történetében ritkán adódik olyan alkalom amikor légkör keletkezik, ezért meg kell óvni és védeni. Légkört egyenlőre nem tudunk előállítani, és az elégetett légkört nem tudjuk pótolni.
A légkör hőmérsékleti alakulását vizsgálom különös tekintettel az oxigén egyensúly változásait 1 db Starship rakéta indításra és visszatérésre kiszámolva a környezeti hatásokat.
Az oxigén gyártásának legfontosabb nyersanyaga a levegő, amelyből iparilag főleg cseppfolyósítás, majd frakcionált desztilláció útján (kriogén levegőszétválasztással) állítják elő levegőszétválasztó üzemekbe az iparigáz gyártó vállalatnál.
Nyersanyagként használható még a víz, amelyben ugyan az oxigén sokkal nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre, de kémiai kötésben, amelynek bontása nagyobb energia-befektetést igényel. Ezért az elektrolitikus vízbontást gyakorlatilag csak hidrogén előállítására használják, ahol az oxigén melléktermékként keletkezik. Forrás: Messer.
A levegő súlyszázalékos összetétele: 1 m3 levegő tömege 1 293 gramm szoba hőmérsékleten, ami 272 gramm oxigént tartalmaz. Ebből következik, hogy 1 kg oxigén 3,68 m3 levegőben található. 2 800 t oxigén előállításához 10 304 tonna levegőt kell elbontani.
Az ajánlott videóból tudjuk, hogy egy Starship űrhajó 2 683 tonna széndioxidot 2 199 tonna vízgőzt és 1,7 tonna nitrogén oxidot termel.
A rakéta amíg elhagyja a Föld légterét addíg akár több ezer km hosszú utat tesz meg szférákban. Útja során cca 25-30 méter átmérőjű lyukat éget a légkörbe, azaz az ott lévő levegő komponenseket átalakítja. 25-30 m átmérőjű kör területe cca 500 m2. Ha csak 1 000 km tesz meg akkor 500 000 000 m3 váltózó sűrűségű és összetételű gázelegyet éget el, alakít át, oxidál. Kiszámíthatatlan érték, mert felfelé haladva folyamatosan változik a gázelegy összetétele és sűrűsége. Becsléssel lehet megítélni. Ha a huszadát veszem az átlagos tengerszinti sűrűségnek átlagolva, ez akkor is egy jelentős értéket kapok, 500 millió m3 5%-a 25 millió m3 13 600 tonna főként oxigént és nitrogént égetek el, alakítok át égéstermékekké.
Visszatéréskor szintén felizzik a rakéta és most talán keskenyebb sávban kb 15 méter átmérőjű és cca 1 000 km hosszú sávot éget a főként oxigént tartalmazó légkörből. Vegyük a felét a felszálló égetésnek, 6 800 tonna oxigént vontunk ki a felső szférákból és alakítottuk NOx-á.
Eredmény:
Egy rakéta indításakor a légkörből kivont oxigén összesen:
Troposzférából 2 800 t
Felső szférákból kivont oxigén: 13 600 + 6800 t = 20 400 t
Összesen 23 200 t
Előállított széndioxid+ szénmonoxid+nitrogénoxid+vízgőz,
Összesen: 28 083,7 t
A keletkezett végtermékek tudják a fizikát és ismerik a gravitációs szelekció fogalmát. A végtermékek sűrűbbek a ritka légköri gázoknál, ezért leereszkednek a troposzférába, ott alkotói lesznek a üvegházhatású gázoknak. A felső légkör ritkult, az alsó troposzféra sűrűbb lett. A Nap sugárzása a felső légkörben a ritkább légkörben kevesebb atommal és molekulával találkozik. A Nap sugárzása “átesik” a felső légkörön, ezért hűl. Az alsó troposzféra összetétele sűrűbb lett, ezért több molekula ütközik a Nap sugárzással. Eredmény felmelegedés.
Sajnos igaza van a videó készítőjének, hogy nem csak a rakéták az okai mindennek, hanem a légi közlekedés is. De gondoljátok csak el, ha Elon Musk, megvalósítja eszelős terveit és ezer rakétát akar üzemeltetni és naponta több tucat rakétát indítani, akkor milyen folyamatok indulnak be?
Milyen gyorsan valósul meg a légkörünk leépülése?
Az University of Wyoming rádiószonda légköri adatbankjában megnéztem, hogy ma január elsején, délben Budapesten hány fok van a felszínen és milyen magasan foglal helyet a sztratoszférában a leghidegebb pont. (kivonatoltam.)
12843 Budapest Observations at 12Z 01 Jan 2022
PRES HGHT TEMP
hPa m C
1006.0 139 13.6
192.0 12095 - 69.1
184.0 12350 -70.7
Az adatokból az derült ki, hogy Budapest felett ma délben a felszínen 13,6 oC fok volt, 184 hPa nyomáson,
12 350 méter magasan, -70.7 oC volt a sztratoszféra leghidegebb pontja.
Ezt követően megnéztem, hogy milyen legrégebbi adatok vannak az egyetemen közzétéve, ugyan ebben az időpontban 1973 január 1. legelső adat.
12843 Budapest Observations at 12Z 01 Jan 1973
PRES HGHT TEMP
hPa m C
1021.0 139 2.2
192.0 12080 -57.7
169.0 12891 - 56.1
Az egyetem első napi adata 1973 január 1. én. A felszíni hőmérséklet 2.2 oC fok volt. A leghidegebb a sztratoszférában, 192 hPa nyomáson, 12 080 méteren, -57.7 oC fok volt. 12 350 m magasságban közelítőleg 57 oC fok lehetett. Ezt követően azt néztem meg, hogy a -57.7 oC fok milyen magasságban tartózkodik 2022 január elsején délben.
12843 Budapest Observations at 12Z 01 Jan 2022
PRES HGHT TEMP
hPa m C
250.0 10480 -56.1
243.0 10657 -57.7
Az adatokból az derül ki, hogy 2022 január 1.én délben Budapest felett 243 hPa nyomáson -57.7 oC fok 10 657 méteren tartózkodott. Tehát, 1423 méterrel alacsonyabban, mint 1973 január elsején délben. Az is kiderült, hogy a felszínen melegedés történt, a sztratoszférában hűlés. De mutatja a tendenciát, hogy a sztratoszféra erőteljesen hűl, vastagsága csökken. Tehát leépül.
Ez a véletlenszerű adat jelzésértékű. Határozottan nem állíthatjuk, hogy ennyi a változás, ahhoz nagyobb adatmennyiséget kellene átvizsgálni és átlagolni, de a tendenciát jól mutatja.
Mit okoznak a folyamatok?
Fentről egyre lejjebb ereszkedik az egyre hidegebb jégkorszak, miközben a felszínen azt tapasztaljuk, hogy melegszik a légkőr. Az egyre hidegebb és egyre melegebb légtömegek találkozására, egyre erőteljesebbé válnak a hőmérséklet kiegyenlítő folyamatok. Egyre nagyobb és nagyobb hurikánok és tornádók alakulnak ki.
A Nap UV sugárzása kevésbé véd, egészségügyi vonzatai felmérhetetlenek.
Elsivatagosodás várható. Egyre kevesebb lesz a termőföld, illetve északabbra húzódnak a megművelhető területek.
Nem hagyhatjuk abba a széndioxid előállítást, mert akkor a nyakunkba szakad a jégkorszak. Akarjuk ezt?